A Népszava brüsszeli forrásai szerint még ebben a hónapban megszülethet az egyezség Lengyelország és az Európai Bizottság között a helyreállítási tervről, és ezzel Varsó előtt megnyílik a 36 milliárd euró felhasználásának lehetősége.
Belgium 24%-os, Hollandia 21%-os forráscsökkenése után Magyarország a harmadik legnagyobb, 18%-os forráscsökkenésre számíthat az EU helyreállítási alapjából amiatt, mert a korábban vártnál jóval kedvezőbb lett a 2020-2021-es együttes gazdasági teljesítménye – hívta fel a figyelmet Darvas Zsolt, a Bruegel kutatója a Népszavának.
Túligényelték a nagy lakossági napelemes EU-pályázat első fordulós keretösszegét, azaz több, mint 101 milliárd forintnyi támogatási igény ömlött be a rendszerbe - tudta meg a Portfolio az Innovációs és Technológiai Minisztérium Sajtóosztályától.
Három uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország és Észtország, pénzügyminisztere jelezte nyíltan a keddi uniós pénzügyminiszteri ülésen, hogy addig nem támogatja a globális minimumadó szabályozás második pillérét (15%-os effektív kulcs), amíg az első pillérre vonatkozó tervek amerikai szenátusi elfogadása kétséges, így ezzel az a globális menetrend is veszélybe került, hogy 2023 januártól minden részt vevő tagállamban hatályba lépjenek az új szabályok – derül ki a Politico összefoglalójából. A lap szerda reggeli hírlevele felveti, főleg amiatt, hogy eddig a lengyelek nem feküdtek keresztbe a globális minimumadó terveknek, hogy ez egyfajta válaszcsapás lehet a magyar és a lengyel kormány részéről amiatt, hogy pont az ő helyreállítási terveiket nem fogadta el még az Európai Bizottság és a két ügy közötti kapcsolatra áttételesen utalt egy kedd délutáni PM-közlemény is.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
Nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország uniós helyreállítási programjait még az idén jóváhagyja az Európai Bizottság – jelezte a gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) mai brüsszeli tanácskozása után újságíróknak Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a Népszava tudósítása szerint. Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási programból lényegében hiába várja idén a magyar költségvetés a 13%-nyi előleget, 326 milliárd forintot.
Hétfőn délután 5 órakor megnyílt hat dunántúli megyében a több mint 200 milliárd forintos keretösszegű lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési uniós pályázat. A következő hetekben az ország összes megyéjében és Budapesten is megnyílik majd a pályázat, amely az egyes térségekben 3-3 hétig lesz nyitva. Aki lemarad a mostani beadási körről, vagy esetleg valamilyen technikai ok miatt elutasítják majd a január-februári eredményhirdetéskor, jövő szeptembertől a második ütemben majd újra próbálkozhat.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Románia megkapta csütörtökön az uniós helyreállítási alapból neki járó első, 1,851 milliárd euró értékű részletet - közölte csütörtökön a román kormány.
Ha januárban tényleg elkészül az EU Bírósága a jogállamisági rendelet értékelésével, és azt jóvá is hagyja, akkor a most megindított levelezéssel március második felében a tagállamok már szavazhatnának is a büntetés kivetéséről Magyarország és Lengyelország kapcsán – vázolja cikkében a 444.hu, amely megszerezte az Európai Bizottság által múlt pénteken a magyar kormánynak küldött információkérő levelet. A lap elismeri azonban, hogy az EU-pénzekről szóló március végi szavazás a tagállamokat tömörítő Tanácsban annyira feszített menetrendet jelent, így inkább csak elvi fenyegetésnek tűnik.
Anélkül, hogy erről külön hírt kiadtak volna, a napokban kétszer is fontos pontokon módosították a 2,9-11,3 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ígérő lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázat szabályrendszerét. A katás és kivás vállalkozók például nagyon figyeljenek, mert most már az ő céges jövedelmük is beleszámít az egy főre jutó jövedelembe, ha egyúttal tulajdonosok is a fejlesztendő ingatlanban. Még egyértelműbb az új szabályrendszerből, hogy nem szabad trükközni a hirtelen gyermekre íratott ingatlan résztulajdonnal csak azért, hogy lejjebb szorítsa a pályázni vágyó az egy főre jutó éves jövedelmet és így jogosulttá váljon a támogatásra, mert ezt kifejezetten tiltja a pályázat. Mindezek mellett igencsak lényeges, hogy felesleges december 6-án reggel 8-tól a gép előtt ülni a dunántúli megyékből pályázóknak, hogy beadhassák a támogatási kérelmet, mert a pályázatot csak délután 5-től nyitják meg.
A Bizottság tegnap bemutatta kompromisszumos javaslatát a lengyel jogállamisági vitában. Ha Lengyelország elfogadja a Bizottság javaslatát, akkor még idén megkaphatja a helyreállítási források előlegét. A lengyelhez hasonlóan a magyar helyreállítási terv is elfogadásra vár, és ha a lengyelekkel megállapodás születik, az a magyar helyreállítási terv elfogadásának esélyeit is növeli.
Döntött az Európai Parlament elnöke: beperelik az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmus alkalmazása érdekében.
Sorra mondanak véleményt a hitelminősítők a magyar és a lengyel kormány vitájáról az Európai Bizottsággal. A Moody’s délelőtti kommentárja után a Fitch Ratings csütörtökön megjelent anyagában is kiemelt figyelmet kapott a kérdés hitelminősítői szempontból. A Fitch szakértői szerint nehezen, de összejön majd a megállapodás, ha nem is a jövő évi választások előtt. Ugyanakkor, ha végleg elbuknánk a helyreállítási alap forrásait, az már egy kifejezetten negatív forgatókönyv lenne.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Még az utolsó pillanatokban, vasárnap éjjel is voltak szakmai hozzászólások a 3-11 milliós lakossági napelemes uniós pályázati tervezethez, így összesen 219 hozzászólást regisztrált a rendszer, ami az uniós pályázatok körében példátlannak mondható.
Már tegnapi összefoglalónkban is rámutattunk, hogy a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az Európai Bizottság a lengyel és valószínűleg a magyar helyreállítási tervek elfogadását és erre még erősebb üzenetet tartalmaz az az interjú, amely ma jelent meg a Financial Times-ban az igazságügyi uniós biztossal.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 29-én egynapos hivatalos látogatásra Csehországba utazik, ahol cseh kollégájával, Andrej Babissal fog tárgyalni - erősítette meg az MTI-nek az erről szóló prágai sajtóinformációkat Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán.
A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó helyreállítási alapok uniós elfogadását, részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik - jelentette ki hétfőn Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedelemért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke.
Még csak két napja kezdődött el a társadalmi egyeztetése a 3-11,5 millió forint közötti támogatást kínáló lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázatnak, de már 45 érdekes és fontos hozzászólás, szakmai felvetés érkezett rá. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy ömlenek a javaslatok és valódi társadalmi egyeztetés kezdett kibontakozni a több tíz ezer családot érintő ügyben. Éppen ezért van rá esély, hogy a pályázat végső szabályrendszere akár jócskán eltér majd a társadalmi egyeztetésre kitett változattól, amely egyébként tegnap csendben máris változott.
Nem tetszik neki, ami a gazdaságban folyik.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az Európai Unió november 22-ét nevezte ki az Európai Füstérzékelők Napjának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkva igyekszik akadályozni a fegyverszállítmányokat.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
